Case #18 - A mini szünidő

Trudy a nagybátyjával és nagynénjével élt. A nagybácsi úgy vélte érdeklődése a pszichológia iránt komolytalan,  arra kényszerítette, hogy vállaljon munkát. ,és kritizálta a pénzt, amit az ehhez hasonló mühelymunkára költött, és azt mondogatta neki, hogy szükséges hamarosan megházasodni, hiszen már 26 éves.
Amikor azt kérdeztem, mit érzet a testében, a fájdalmat a vállaiban ,adta válaszul.
Szomatikusan  ez a túlfejlett felelösségérzettel van kapcsolatban-
És elég biztos, hogy sokat rágódott ezeken a dolgokon. Munkát találni, milyen fajta munkát, stb. Megkérdeztem mit szeretne csinálni-terápiákat, válaszolta. De úgy érezte gyakorlatra van szüksége és élettapasztaltra, mielött készen állna rá. Megkérdeztem ,hogy mikor lenne az az időpont- "amikor idősebb leszek" válaszolta.
Gestaltba mi mindig a konkrétumra öszpontosítunk, szóval megkérdeztem milyen idős? 80 volt a válasza.
Megkérdeztem milyen tipusú munkát szeretne végezni addig. Nehezére esett  erről tisztán gondolkodni, a nyomás miatt, amit érzett
Meghívtam, hogy "tartson szünetet" a nyomásból, és legyen egy kis szabadsága egy percig. Csak legyen jelen velem abban az időben. Megfigyeltem valamit vele kapcsolatban, valamit, amit elismertem. És megkértem, hogy tegye ugyan ezt.
Ez lecövekelte itt és most, jobban bevonta a kapcsolatba velem, megadta neki a pozitív elismerést (elmondta, hogy nem kapott soha bíztatást, csak nyomást a szüleitől, és visszahozta az érzékszervi tudatosságába. Ezt a lecövekeléses folyamatot a Gestaltban arra használjuk, hogy kiszedjük az embereket a "történeteikből" sémáikból.
Amit inditványoztam itt az egy Gestalt élmény.
Egy kicsit ellazult, de nehéznek találta. Nem tudott magának "szabadságot " adni.
Megbeszéltem vele, aztán odamentem, megkeresetem a helyet ,ahol fájt a válla, és megnyomtam az ujjammal. Ez nem maszírozás volt, inkább rámutatás a  feszültségre, és megélesítése a tudatában- annyira hozzászokott, hogy a háttérbe rakja.
Amikor elengedtem képes volt ő is elengedni.
Aztán próbáltuk a kis "szabdságot " megint , mielött jobban átbeszéljük a munkával kapcsolatos helyzetet.
Aztán vissza a "szabadsághoz" amit ismét bonyolultnak talált.
Kifejtettem a szomorúságom amiatt, hogy ez olyan nehéz neki, és az aggodalmam, hogy nem fog sokáig élni, ha ilyen sok nyomást rak magára.
Ez a nagyobb képre összpontosította a figyelmét, és az eredményre ha azt választja, hogy sok nyomással él. Ez azt a perspektívát is megvilágította, hogy ez a szokása végigviszi egy úton, ami nem biztos, hogy az amit igazából választani akar.
Gestalt a választásról szól.