Megkérdeztem mivel akar foglalkozni - megemlítette az üzletet , az apját és a barátját. Megkértem, hogy válaszzon egyet, az üzletet választotta.
Akármit választ a személy az rendben van, és az nagyon valószínű, hogy közel lesz célhoz.
Megkérdeztem, hogy pontosan mi a probléma-arról számolt be, hogy énközpontú és csak azt csinálja amit ő akar, a többiektől függetlenül.
Meállapítottam ennek a pozítiv oldalait az üzlettel kapcsolatban, és azt is megértem, hogy tünhet ez másoknak.
Ezután elmondta, hogy elismerésre vágyik, és örökbefogadták. A vérszerinti szülei egy híd alatt hagyták.
Ez jelentősen megváltoztatta a dolgokat a számomra. Az, hogy felfedett egy ilyen fontos és nehéz mérföldkövet azt jelenti, hogy mehbízik bennem valami nagyon fontos információval kapcsolatban, és összefüggésben saját énközpontuságával, sokkal komolyabban fogadtam mint a mélyreható siránkozást a elismerésért amiről azt mondta szüksége van.
Aztán megértettem a melegség utáni váygát is.
Megkérdeztem mit érez, de egyáltalán semmit nem tudod megjelölni. Attól eltekintve, hogy a lábai fáznak a légkonditól.
Ezért a kapcsolatokban való hideg érzésről kérdeztem, és rámutattam, hogy ez az ellenkezője annak a meleg érzésnek amit a kapcsolatokban kersett.
Nem az erről valő beszélgetéssel akartam az időt tölteni. Megkérdeztem milyen hosszú ideig hagyták a híd alatt. Nem tudta, ezért megkértem, hogy tippeljen. Azt hiszi egy napig.
Egyértelmű, hogy ezalatt az idő alatt kihült volna.
Ezért eme traumatikus élmény kiváltása után. meg akartam győzödni róla, hogy valami más történt. Megkérdeztem, hogy odamehetek e hozzá, és rárakná e a fejét a vállamra.
Azt mondta igen, ez az amire mindig is vágyott.
Ezért ezt tettük, és megkértem csak léleggezen be annyi meleget amenyit csak tud. Ez beletelt egy időbe mivel egy ideig nem tudta megtenni. De aztán elkezdte, gyorsan lélegzet, mint egy csecsemő. Végül lelassult; megkérdeztem mit érez, azt mondta meleget , de a lábai még mindig hidegek. Egy terítővel betakartam a lábait, és folytattuk. Hangokról számolt be a hasában. Az élményről kérdeztem, arról beszélt, hogy fogyokúrázni probál.
Egyértelmű, hogy ez érzelmi melegség utáni éhség volt. Szóval megkérdeztem, aztán a hasára is rátettem a kezem, és megkértem, hogy lélegezzen a melegbe.
Egy ideig még ezt tettük, aztán figyelmeztettem, hogy visszahúzodom.
Azt mondta, hogy már rengeteg műhelybe volt, de soha nem kapta ezt a választ a problémáira.
A Gestált folyamatot mind a most és itt kapcsolatra való öszpontosítás, mind a területi összefüggések, ezenkivül azok amik hiányoztak onnan vezették. Minden amiről beszélt összeállt- az elismerés utáni vágy, a meleg kívánalma, az éhsége és a túl sok evés, a túlélése- önérdek.
Ezért ellátam elismeréssel egy olyan mély szinten ahogy csak tudtam, leginkább non-verbálisan, az érintés szintjén, mivel a csecsemő is a legtöbb komunikációt egy non-verbális érintési szinte éli meg.
Könnyítő munka a terápián hasznos lehet, de a legmélyebb változások a kapcsolatokon keresztül érkeznek. Összhangba lenni az ügyfél kapcsolatia szükségleteivel a kulcs, aztán egy olyan módot megtalálása ami a szükségleteket betölti egy mély hatást ad eredményül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése