Case #61 - Szexuális váyak kényelembe helyezése

Linda 33 éves volt, egyedülálló. Azt mondta, sok férfi barátja van, de õk mind csak 'haverok'. Amikor lehetõség nyílt volna egy romantikus kapcsolatra, nagyon nehezére esett kilépnie a haveri kapcsolatból.
A célja az volt az üléssel, hogy felfedezzen magában valami ismeretlent.
Azzal kezdtem, hogy kontaktust teremtettem vele, elmondtam, mennyire érdekel és mennyire nyitott vagyok az 'ismeretlenre'. Nem sokat tudtunk egymásról, így elmondtam, hogy én mire vagyok kíváncsi vele kapcsolatban, és befogadtam az õ kíváncsiságát is az irányomban. A Gestalt terápiában a 'kreatív ürességet' olyan területként tartjuk számon, ahol még semmi sem biztos vagy teljesen tiszta. Ez egy gazdag, felfedezésre váró terület ahol nekikezdhetünk, és a Gestalt-ban a terapeutának együtt kell dolgoznia ezzel a hiányzó tudással.
Elmesélte, hogy õ egy 'jó kislány' és hogy mennyire ki szeretett volna lépni ebbõl a szerepbõl a szüleivel. Beszélt arról, hogy nem fogadták el egyetlen fiúját sem, és hogy hogyan szökött ki a szobája ablakán hogy elkerüljön a tekintetükbõl. Képes akart lenni arra, hogy a saját fejével gondolkodjon és felépítse a saját életét, de ez nagyon nehéznek bizonyult.
Mindezt összevetve a középpontban a szexualitása állt. A tény, hogy õ egy 'jó kislány' megakadályozta abban, hogy igazán megélje a szexualitását a férfiakkal, ezért nem fejlõdtek a kapcsolatai sosem sokkal tovább a 'haveri' állapotnál...illetve ha esetleg tovább is fejlõdtek, akkor is inkább visszanyomta õket arra a szintre.
A feladat tehát az volt, hogy kitaláljam, hogyan tudom minél jobban támogatni õt a szexuális természetének megértésében. Megkérdeztem, van-e olyan nõ a csoportban, aki úgy állítaná be magát, mint a 'rossz kislány'. Csak egy valaki (Martina) emelte fel a kezét. Megkértem, beszéljen Lindának errõl. A Gestalt terápiában támogatással dolgozunk, és egy olyan témakörben ami annyi kitárulkozást igényel mint a szexualitás, ez különösen fontos – hogy érezze, hogy nincs egyedül, ezen felül lecsökkenti az exponáltság érzetét, megnöveli a csoporthoz tartozás érzését – tulajdonképpen elmozdít a szégyen birodalmától.
Martina elmondta, hogy az õ számára nem igazán arról szól a dolog, hogy ki a jó és ki a rossz kislány, hanem inkább hogy elvonatkoztathasson más emberek jóra és rosszra való definícióitól, és kitalálhassa, mit is akar igazán, mi a jó neki.
Így visszatértem Lindához és megkérdeztem, mit érez. Azt mondta, nincs igazán kapcsolatban a saját testével, így nagyon nehéz megmondania, mit is akar. Ez nyilvánvalóan egy nagy akadály volt a szexualitásához vezetõ úton!
Ezért nagyon óvatosan rávezettem egy kísérletre, amelyben õ dönthette el, mennyire vesz részt, és bármikor leállíthatta ha úgy érezte hogy szükséges. A kísérlet határait is elmagyaráztam: ezt csak a csoportban kell csinálni, a férfi aki szintén részt vett a kísérletben csak az õ támogatására teszi ezt. Nagyon fontos a határokat megszabni és jól mozgatni amikor a szexualitás területén mozgunk.
Megkértem, válassza ki azt a férfit a csoportból akit a legvonzóbbnak talál.
Egymással szembe állítottam õket. Megkérdeztem Lindát, hogy mit érez. Egy kicsit ideges de semmi mást. Eztán megkértem, hogy lélegezzen, áramoltassa az energiát fel-le a testében miközben a férfi szemébe néz. Ezt meg is tette, de egy idõ után azt mondta 'már nem találom õt annyira vonzónak'. Így csinálta a 'haveri' konverziót, - deszexualizálta az energiáit, ezt kimutattam neki, majd megkérdeztem, hajlandó-e igazán belépni az ismeretlenbe.
Itt az õ eredeti szándékát használtam fel támogatásként, hogy segítsek neki vállalni ezt a kockázatot. Az, hogy ezt mondta azt sugallta, hogy valószínûleg készen áll erre.
Egyetértett velem, így megkértem, folytassa a ki-be légzést miközben a férfira néz, és próbálja érezni azt, hogy ez hol és hogyan okoz örömet a testében. Elsõre nem volt semmi különös, de egy idõ után a felsõtestében kellemes érzésekrõl számolt be. Bátorítottam hát, hogy lélegezzen tovább. Kis idõ múlva elengedte magát és hagyta, hogy a kellemes érzés leáramoljon a hasába, illetve egy kicsit a csípõjébe.
A kísérlet másik résztvevõje visszajelzést adott a változásokról amit észlelt a kísérlet során, ezek után egy ideig még beszéltünk róla.
Ez egy nagy lépés volt Lindának, mivel még sosem volt képes ennyi energiát tudatosan megtartani a testében, a konkrét szexet leszámítva. Nem fogta fel a hatalmát efölött, nem tudta hogyan kell ezt finomra hangolni, vele maradni, vagy egy férfival való kapcsolatba becsatornázni.
Szexualitással dolgozni egy nagyon érzékeny és kihívásokkal teli terület a pszichoterápiában. Olykor zaklatásba is átcsaphat ha a terapeuta nem tisztázza nagyon konkrétan a határaikat.
Akárhogyan is, nagyon fontos, hogy túl félénknek sem szabad lennünk, mert az embereknek támogatásra van szüksége, és ezt valószínûleg máshol nem kapják meg.
Ez a kísérlet nagyon körültekintõen arra volt tervezve, hogy az 'ismeretlenbe' mozdítsa el a pácienst, mégis mindehhez sok támogatást és megfelelõ sebességet biztosítson.
Dolgozhattunk volna a szülei szempontjából a 'mit kellett volna' kezdetû mondatokkal, de õ már készen állt, hogy egy teljesen új kísérletbe vágjunk bele, és elege volt abból, hogy visszatartják, fel volt tehát készülve rá, hogy a határai szélét feszegessük.
Sok ember blokkolja a tudatosságát; a szexualitás általában egy olyan terület, ahol gyakran kifejezetten szignifikáns blokkok vannak. Olykor ez egy trauma miatt alakul ki, máskor szociális vagy családi állapotok eredménye az, hogy elbátortalanítják a szexuális érzéseket.
Amikor azon dolgozunk, hogy helyreállítsuk ezeket az érzéseket, a Gestalt-terápia nem egy 'mindenkinek mindent szabad' típusú álláspontot képvisel, inkább azon igyekszik, hogy a szexuális öröm a természetes helyét foglalja el létezésünk egészében – nem is domináns, nem is elnyomott.

Case #60 - Szeretet és utálat

Jeremy és Miranda- egy házaspár- egy olyan feladatot csináltak ami kezek egymás ellen való tolását is magába foglalta, hogy kapcsolatba léphessenek az agressziójukkal
Miranda nagyon szomorú lett a feladat után. Arról beszélt, hogy nagyon mérgesnek érzi magát a kapcsolatban, és egy mintába van beragadva Jeremyvel. Ha valami fontos volt neki, Jeremy viccelt és nevetett Ezt őrjítőnek találta és egyáltalán nem érezte magát kielégítve.
Ezért egymással szembe fordítottam őket, és arra kértem Mirandát, hogy mondja el Jeremynek „Most épp utállakh
Ez egyébként egy nagyon személyes és kapcsolattal teli megállapítás, a Gestált nézőpontjából. Ez nem a másikat hibáztatja, magáért beszél és tiszta és világos.
Ezt Miranda megtette és Jeremy nevetésben tört ki
Más alkalmakkor ez egy meghívás lehet valami szórakoztatóra, ebben az esetben egy konkrét és fontos kifejezése az érzelmeknek, meglehet élni és le lehet vele számolni vagy ahogy a Gestaltban mondjuk „elhajlásh
A humora eltakarta az alul meghúzódó kellemetlen érzéseket és a mérgességet, és ez elnyomta az képességet, hogy vele lehessen azon a helyen
Ezért támogattam, segítve a belélegzést a hasába és ellazítva az állkapcsát, és biztattam azáltal, hogy felajánlottam a megértésemet azzal kapcsolatban, hogy milyen nehéz lehet neki Mirandával lenni azon a helyen, a z elnyomás és a többi.
Nagyon nehéznek találta a jelenbe maradást, és minden alkalommal amikor nevetett Miranda még dühösebb lett, rámutatva arra, hogy pontosan ez történt a kapcsolatukban.
Sok segítséggel és biztatással Jeremy képes volt komoly maradni. Ezután arra biztattam Mirandát, hogy sokszor mondja el nagyon közvetlenül a „Most én utállakh megállapítást. Miranda intenzíven csinálta ezt több percen keresztül. Amikor már úgy érezte, hogy teljesen ki lett elégítve azon a helyen, és teljesen kinyilvánította magát, meglágyult és elmondta Jeremynek, hogy attól félt ha megmondja mennyire dühös Jeremy elhagyja.
Megkértem Jeremyt, hogy biztosítsa Mirandát, hogy nem erről van szó. Elkezdte elmondani neki, hogy ő is bizonytalan volt, hogy elhagyja, de megállítottam Jeremyt- Miranda még nem fejezte be, és nem volt helye arra, hogy végig hallgassa amíg be nem fejezte.
Miranda elkezdet lenyugodni és arról kezdet beszélni, hogy mennyire szereti Jeremyt.
Ezután már Jeremy is képes volt az érzéseiről beszélni. A kapcsolat kettőjük között érezhetően erős és mély
A Gestáltban a valódi és tiszta kapcsolatok támogatása érdekel minket. Ha ez meg a többi már követi. Ahhoz, hogy ez meglegyen az embereknek érzelmi támogatásra, készségeik használatához utasításokra, és területi elhatárolásra van szükségük

Case #59 - Találkozásra várva

Egy csoportos folyamat után Trevor mély szomorúsággal lépett kapcsolatba.
Egy feladatot adtam a csoportnak, hogy kreatívan fedezzék fel az agresszivitásukat. A résztvevők egymással szemben álltak, és a kezükkel tolták egymást. Az utasítás az volt, hogy egyenlő erővel találkozzanak, ami azt jelentette, hogy az erősebb embernek korlátoznia kell magát.
Trevor volt a legerősebb a csoportban. Amikor egy másik férfival csinálta ezt a feladatot, versenyezni kezdet és egy kicsit erősebbet lökött, amiért a másik férfi vissza botlott
Ezután rámutattam neki, hogy a kérésem az volt, hogy egy olyan módot találjanak, amivel kiegyenlítődnek nem túlszárnyalnak.
Szomorúnak látszott, megjegyeztem ezt, az ereje miatt nagyon ritkán érzi magát kielégítve az életben. Ez  mélyen megérintette.
Megkérdeztem mit érez – mérgességet a karjaiban és szomorúságot a szívében.
Egy kísérletet ajánlottam- felálltunk, engem tolt a kezeivel és érezte a mérget a kezeiben. Ezután megálltam és megkértem, hogy érezze a szomorúságot a szívében, amikor megölelem. Ezt rengetegszer megismételtük.
Ez lehetővé tette a számára, hogy mind a két irányba ki legyen elégítve. Miközben ezt tettük azt mondta „papa" biztosan az apjához való kapcsolatához köthető ez. Habár nem volt szükség arra, hogy ebbe belemenjünk, mivel az interperszonális találkozásokra összpontosítottunk ebben a pillanatban és az érzések teljes átélésére.  
Azt mondta „Hosszú ideje már, hogy egy tanárt keresek" Az javasoltam, hogy ténylegesen inkább azt kereste, hogy ki legyen elégítve. Ez megnevezte a dinamikát, olyan módon, ahogy bele tud rakni inkább mint, hogy tőlem függjön ahhoz, hogy tartalmat adjak.
Megöleltük egymást. Felemelt a földről aztán én is felemeltem a földről. Megfogott és többször körbe forgatott. Én is ugyan azt tettem.
Nagyon elégedett volt- egy találkozás ami után már régóta vágyott.
Természetesen talán másik terapeuták nem lettek volna képesek fizikailag kielégíteni, de mindazonáltal, az mindig lehetséges, hogy egy másik módot találjunk a találkozásra- ez a Gestalt lényege

Case #58 - Amikor a szavak elvesznek

Amikor valaki sok problémát felvet, nyitottnak kell lennünk rájuk, olyat kell keresni amit a Gestalt kifejezéssel „Figurális"  hívhatunk- egy bizonyos témát aminek a legtöbb jelenlévő energiája van.
Ami fókuszba került Trevor jelenlegi életével volt kapcsolatban. Nagy spirituális érdeklődéssel rendelkezett, a múltban még szerzetességen is gondolkodott. Jelenleg a második házasságában volt gyerekkel, és nagyon elkötelezett.
Ennek ellenére, nyugatalan volt. A másik pólus ami előjött a letelepedett családi életével ellentétben „a hegyek". Ahogy ezt felfedeztük, világossá vált, hogy ezek a természet hívását jelképezik, egy egyszerű életet, a fák megölelését, a földel való összekapcsolódás érzését, időt spirituális gyakorlatokra.
A Gestaltban minket nagyon érdekelek a pólusok, különösen ahogy „szétválnak". Úgy dolgozunk, hogy megnöveljük a tudatosságát és birtoklást mindkét oldalon.
Szóval mind a két oldalon felfedeztem az érzéseit- a családi életben és a hegyek hívásában. Rendben volt a döntésével, hogy új családot kezdjen, de ugyanakkor folyamatosan elégedetlenséget, nyughatatlanságot érzett.
Világossá vált, hogy nem teljesen tudja magát összeegyeztetni az élettel amit választott- csak egy része volt ott és szívének egy része egy másik álomban élt.
Időt töltöttem vele, kifejezve, mennyire megértem a vágyait és nekem is volt ilyen élményemben részem a múltam során. Ezek a kapcsolatteremtő állítások fontosak a Gestaltban -nem úgy mint egy empatikus technika inkább mint egy általános állítás a közös emberségről.
Megosztottam a saját érzéseimet a spiritualizmusról, természetről, családi életről, a szerzetessé válás képének elvesztését.  Több percig mély csendben ültünk. Semmi nem volt amit mondhattunk volna. Nem tudtam neki segíteni, döntött és ez volt a következménye. Se rossz se jó nem volt. Mindkettő fájdalmas és élvezetes. Volt veszteség és nyereség is. Nem volt könnyítés amit meg lehetett volna tenni, nem volt probléma amit meg lehetett volna oldani, nincs értelmező betekintés amiről lehet beszélni.
Csak a találkozás.
Aztán valami csöndesen megváltozott mindkettőnkben.
Megköszönte nekem. Ez elég volt.
Vannak időszakok a terápia alatt amikor lehet beszélni, segíteni, felfedezni. És időszakok amikor csak ott kell lenni azzal ami. A másik személlyel kell lenni, azon a helyen ahol nincs megoldás.
Az élmény érzelmileg beható volt és mind a kettőnket mélyen megérintett. Trevor mélyen megértettnek érezte magát és teljesen kiszolgálva.