Case #6 - Fegyelem és Szabadság

Trevor 33 volt. Indiában nőtt fel az anyjával; Az apja egyáltalán nem volt a képben. Őt egy alternatív iskolába küldték, ahol sok szabadságuk volt a tanulóknak, de nem valami sok útmutatás.
Ő a 20-as évei elején jött Ausztráliába, és keményen bulizott, és még keményebben dolgozott.
Úgy nőtt fel, hogy az anyja mindig dolgozott; alig látta őt; még úgy is, hogy egy házban éltek.
Az anyja 5 évvel ezelőtt jött Ausztráliába, és vett egy házat, amiben most él. Most pótolják az elvesztett időt - több időt töltenek együtt most mint a felnővése alatt valaha is együtt töltöttek.
Trevor okos volt, jóképű, magabiztos, de nem tudott magának lányt szerezni, vagy legalább egy hosszútávú kapcsolatot tartani.
Sok problémát kellet kezelni. Az egyik központi probléma a támogatás vs szabadság volt. Trevor sok szabadsággal nőtt fel, otthon és az iskolában egyaránt, de nem valami sok struktúrával, vagy támogatással.
Szóval ezt beágyaztam a munkamenetbe. Azt javasoltam, hogy én játszom az egyik tanárát az iskolában. Először a sok szabadságot adó tanár szerepét játszottam, és ellenőriztem hogyan érzi magát. Ismerős érzés volt ez neki - a saját szabadságának öröme, de ugyanakkor az elveszettség érzése is.
Utána olyan tanárnak a szerepét játszottam amilyen tanára neki nem volt: tiszta utasításokat adtam neki, de ugyanakkor bátorítást is. Ez könnyeket fakasztott a szemében, és a mögöttes szorongása elhalványúlt. Ugyanakkor ez ismeretlen volt, egy fajta lázadást érzett.
Utána cseréltünk. Én őt játszottam, ő pedig a tanárt aki a szabályokat hozza és támogatást ad. Ez nagyon élvezetes volt számára. Szilárdabban érezte magát.
Ez számos témákat hozott fel amikbe mélyebben is belementünk: felépítés, támogatás, bátorítás, szorongás és lázadás. Megkértem, hogy mutassa meg, hogy a testének mely részein érezte ezeket az érzéseket. Ezután megkértem, hogy rajzoljon egy képet ami tartalmazza ezeket az elemeket.
Azt a házi feladatot adtam neki, hogy rajzoljon egy sorozat ilyen képet.
Az ezt követő héten egy fontos rádöbbenéssel jött vissza - soha nem tudta ezeket a különböző területeket összehozni - a szerkezet korlátozottan tudott működni, a bulizás szabadsága és az elismerésért folytatott vágya, egyfajta manipulációs viselkedéshez vezetett a kapcsolatokban.
Ahogy jobban odafigyelt ezekre a különböző területekre, képes volt integrálni saját maga különböző vonásait.
A folyamat során a Gestalt kísérletet használtuk, hogy megtestesítsük és játszunk az egyén különböző aspektusaival, visszahoztuk a múltat a jelenbe, új tapasztalatokat hoztunk létre, hogy növeljük a figyelmet, és ezeket az élményeket a testi érzések alapján fedeztük fel. A művészet kreatív folyamatát használtuk, hogy tovább növeljük a figyelmet, és a terápiás kapcsolatot, hogy egy biztonságos helyet biztosítsunk ahhoz, hogy ezt párbeszéd formájába hozzuk.